Régvárt kedvesem

Omega

Múltak a lassú percek, sűrű csend volt a szobámban 
Vártam, hogy nyíljon ajtó, legyen fény már a homályban 
Szél fújt az utcán, de ő sem figyelt rám 
 
És végre eljött oh, a régvárt kedvesem 
És végre hang lett oh, a csendben hirtelen 
 
Ránk néz a szürke hajnal, mikor fáradtan elalszunk 
Álomba ringat egy dallam, amit annyiszor hallgattunk 
Már semmi nem fáj, a sok gond messze szállt 
 
Most, hogy végre eljött oh, a régvárt kedvesem 
Most, hogy végre hang lett oh, a csendben hirtelen 
 
Múlnak a lassú percek, s néha elfog a szorongás 
Elhagy-e majd, aki itt van, s jön-e újból a bolyongás 
Kérlek, ne menj el, ne hagyj el engem 
 
Most, hogy végre eljött oh, a régvárt kedvesem 
Most, hogy végre hang lett oh, a csendben hirtelen